I. [Btk. 269. §, 36/1994. (VI. 24.) AB hat.] A közösség elleni izgatás törvényi tényállását megvalósító "gyűlöletre uszítás" olyan gyűlölet felkeltésére irányul, amely aktív tevékenységbe megy át, azaz aktív, tevékeny gyűlöletre izgatást jelent.

II. [Btk. 269/B. §]. (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt; b) nagy nyilvánosság előtt használ; c) közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el. Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak. Btk. kommentár: Az önkényuralmi jelkép használata nem valósul meg, ha az egyébként tiltott jelvény (jelkép) közszemlére tétele a történelem, vagy a jelenkor eseményeiről szóló előadással összefüggésben tájékoztatás céljából történik: az előadás szakmai színvonala büntetőjogi szempontból közömbös.

(BH1997. 165.) Az ENSZ Egyetemes Emberi Jogok Nemzetközi Nyilatkozatának 19. cikkelye: Mindenkinek joga van a szabad véleményhez és annak kinyilatkoztatásához; mely jog magába foglalja az akadály nélküli véleményformáló szabadságot, valamint az információ és gondolat átvételét és továbbadását, bármilyen hírközlőszerv által, határokra való tekintet nélkül.