1945 �ta a liber�lis �s bolsevista sajt�propaganda b�rkit k�nnyed�n lefasiszt�z, aki �ssznemzeti �rdekeket figyelembe v�ve k�pes gondolkodni. A t�bb �vtizedes agymos�s mintegy felt�teles reflexek�nt a fasiszta jelz� valami olyan iszonyatot kelt, mintha lepr�s beteget vagy k�zt�rv�nyes neh�z b�n�z�t – �s m�g ki tudja kit jellemezne. Akit ilyen m�don megb�lyegeznek, r�gt�n tiltakozik, � nem fasiszta, ezzel igazolva a sz� pejorat�v jelent�s�t. A fasizmust, mint t�rsadalmi rendet, Mussolini val�s�totta meg. A sz� maga olasz „fasciare” (bek�t�z, k�r�lcsavar) f�n�vi igen�vb�l sz�rmazik. A latin „fasces” az alapja (vessz�nyal�b), ami jelk�pezi, hogy egy vessz� �nmag�ban nem er�s, �m ha sokat �sszefonunk, rendk�v�l ellen�ll� lesz. M�g m�lyebb tradicion�lis �rtelm�ben az �kori r�mai t�rv�nyhoz�snak is egyik jelk�pe volt. Mindenesetre a XX. sz�zad els� fel�ben alapvet�en annyit jelentett, hogy egy nemzet apraja-nagyja az adott orsz�g felemelked�se �rdek�ben �sszefog. Ennyit, �s nem t�bbet. Le kell sz�gezni, miszerint a fasizmus �llamonk�nt m�s-m�s arcot �lt�tt, – szemben a bolsevizmussal, ami azonos recept szerint gy�z�tt �s uralkodott. Vannak ostoba �js�g�r�k, „gondolkod�k”, akik igyekeznek egyenl�s�gjelet tenni a k�t ideol�gia k�z�. Sokszor a fasiszta emberen meggy�z�d�ses n�cit �rtenek, elfelejtve az �ri�si k�l�nbs�get a hitleri N�metorsz�g, Magyarorsz�g, vagy p�ld�ul Spanyolorsz�g t�rsadalmi berendezked�se k�z�tt. A t�nyleges nemzeti �sszefog�s m�rt�k�t, valamint az �llam �s az egyh�z viszony�t tekintve is m�st l�tunk. Nem vethet� egybe a bolsevizmussal az ellens�gk�p kialak�t�s�ban, �s egy�ltal�n a rendszer ellens�geinek sz�m�ban sem. A fasizmusnak egy-egy orsz�gban csek�ly sz�m� ellen�ll�val kellett sz�molnia. Spanyolorsz�gban a zsid�-bolsevista t�meggyilkosokkal szemben fell�p� Franco teremtette meg a rendszert, megmentve az orsz�got �s n�p�t. Nem l�pett be a m�sodik vil�gh�bor�ba, pedig Hitler a Condor-l�gi�val beseg�tett a kommunizmus legy�z�s�be. Spanyolorsz�gban a fasizmus egys�ges�t� t�rekv�seivel k�s�bb pl. a baszkok helyezkedtek szembe, Olaszorsz�gban Mussolini sz�l�totta fel n�p�t �sszefog�sra. Hatalmas lend�letet vett az ipar, sport, k�zleked�s. Csek�ly sz�m� ellens�g�vel a rendszer nem b�nt brut�lisan. A zsid�s�got sem s�jtott�k szigor� t�rv�nyekkel. Mindk�t orsz�g j� kapcsolatot tartott fenn az egyh�zzal. Magyarorsz�gon – tudjuk j�l – teljes k�r� nemzeti �sszefog�s nem val�sult meg, b�r k�ts�gtelen�l szerett�k volna el�rni. Sajnos, a viszonylag sz�les n�pr�teget �rint� nyomor megakad�lyozta, hogy az egy�ttmenetel�s �rz�se mindenkiben felt�madjon. A hazai t�bb sz�zezres zsid�s�ggal m�s volt a helyzet. Tagadhatatlan, sokan k�z�l�k azonosulni tudtak a k�z�rdekkel, ugyanakkor a forradalmak, Trianon, a k�t h�bor� k�zti destrukci� egy�rtelm�en a zsid�-szabadk�m�ves er�knek k�sz�nhet�, illetve j�r�szt ezek a szervezetek induk�lt�k huszadik sz�zadi nemzeti trag�di�nkat. Term�szetes, hogy a Horthy-rendszer ellens�gnek tekintette a kommunist�t. Az viszont nem a rendszer b�ne, hogy a kommunista meg a zsid� majdnem mindig egybeesett. Magyarorsz�gon nem voltak intern�l�t�borok, �s Izrael n�pe gyakorlatilag 1944 m�rcius 19-ig messze az �tlagos �letsz�nvonal f�l�tt �lhetett, mik�zben pl. Rom�ni�ban t�zezer sz�mra gyilkolt�k �ket minden n�met megsz�ll�s n�lk�l. A Horthy-rendszer kapcsolata a t�rt�nelmi egyh�zakkal kifejezetten j� volt. B�rhol n�zz�k a fasizmust, kev�s ellens�ggel tal�lkozott, hiszen egy adott orsz�gban mi�rt ne tetszhetett volna ilyen ir�ny� akci�, amely r�ad�sul �ri�si eredm�nyekhez vezetett. A bolsevizmus ezzel szemben – bels� logik�j�b�l k�vetkez�en – az eg�sz kor�bbi t�rsadalmi renddel szembe tal�lta mag�t. Ez�rt is volt kegyetlen �s v�rengz�. C�lja a koron�s f�k likvid�l�sa, az egyh�z, az arisztokr�cia, a polg�rs�g, az �ntudatos paraszts�g kiirt�sa, �s a lumpenprolet�r szellemis�g uralkod�v� t�tele. A rendszer tetej�re pedig az eddigi vil�gt�rt�nelem legs�t�nibb figur�i ker�ltek: Lenin, Szt�lin Trockij, R�kosi, P�ter G�bor stb. A kommunizmus minden�tt ugyanazon recept szerint j�rt el. Teh�t valakire azt mondani: ez meggy�z�d�ses kommunista – logikus �s pontos kifejez�s. Jap�nr�l nem besz�lek r�szletesen, mert itt a hagyom�nyos, cs�sz�rk�zpont�, az eg�sz t�rsadalmat �that� �sszefog�s annyira term�szetes, hogy nem kellett ezt – mint rendszert – l�trehozni. Eur�p�ban a nemzeti �sszefog�s a legteljesebb m�rt�kben N�metorsz�gban val�sult meg, ahol etnikai probl�m�k nem voltak. Azonk�v�l zsid�s�guk sz�mar�nya alacsony pl. a magyarorsz�gihoz k�pest. Hitler karizm�ja a t�bb milli� kommunist�t r�vid id�n bel�l maga mell� �ll�totta. Az orsz�g p�r �v alatt a vil�g legdinamikusabb ipari, kereskedelmi, katonai �s kult�rhatalm�v� n�tte ki mag�t. A fasizmus megszil�rdul�s�nak �vei alatt alig kellett valakinek meghalnia, szemben Szt�lin sokmilli�s n�pirt�s�val �s tot�lis terrorj�val m�g a h�bor� el�tt. A n�met �s m�s eur�pai fasizmusok k�z�tt l�nyeges k�l�nbs�g volt, mert a n�ci ideol�gia teljesen saj�ts�gos, m�g a t�bbi orsz�gban az egyh�zi hagyom�ny t�bb�-kev�sb� megfelel� t�maszk�nt szolg�lta a rendszert. El�g sokan megpr�b�lt�k elemezni a n�ci elm�letet, majdnem mindig sikertelen�l, illetve fel�letesen. Zsid�-kereszt�ny gondolkod�s alapj�n nem lehet ugyanis meg�rteni. Maga a n�ci fajelm�let Rosenberg m�ve, amivel Hitler teljes m�rt�kben azonosult. Tal�n k�ztudott, hogy fajelm�let nagyon sokf�le van. Nem n�metek tal�lt�k ki. Franci�k is jeleskedtek a k�rd�sben, maguk a zsid�k pedig t�bb ezer �ve kiv�lasztottnak tartj�k n�p�ket. A klasszikus kasztrendszer szerint (Manu) �rja az, aki belesz�letik a papi, katonai, f�ldm�ves stb. kasztba, ami szorosan b�rsz�nhez, hajsz�nhez stb. is kapcsol�dik. Ez azonban nem el�g, mert k�tszer kell sz�letni. A m�sodik sz�let�s beavat�st jelent, hossz� el�k�sz�let ut�n, feln�ttkorban. Ebb�l Hitler�k �tvett�k a hyperboreus-nordikus sz�ke, k�kszem� „�rja” rassz fels�bbs�grend�s�get, olym�don leegyszer�s�tve, hogy sz�let�s�n�l fogva minden n�met k�l�nb, mint a t�bbi nemzet fia. Igaz, maga Hitler �s a p�rtvezet�s kr�mje ilyen-olyan m�don beavatottnak sz�m�tott. M�gikus gyakorlatokat alkalmaztak, valamint a r�gi templomos lovagok – f�leg a h�siess�gre alapozott – r�tus�val val� spiritu�lis hatalomra tettek szert. Az SS �llom�nya is bizonyos beavat�st nyert. Ez a hatalom sokkal f�nytel�tettebb �s tiszt�bb volt, mint a szabadk�m�vesek kifejezetten s�t�ni praktik�i. A n�ci fajelm�let mindezzel egy�tt meglehet�sen elnagyolt, populisztikus, sokszor materialista. H�rom r�szre osztotta az emberis�get: kult�ra teremt�, kult�ra meg�rz� �s kult�ra puszt�t� fajokra. P�ld�ul, mivel a k�naiak nem indo�rj�k, ez�rt �ket a m�sodik csoportba sorolt�k. A n�cik kezdett�l fogva antiszemit�k voltak. Ennek alapja nem puszt�n az, hogy a zsid�s�g szerepe a szoci�ldemokr�ci�ban, bolsevizmusban t�lzottan is eminens, hanem mert a zsid�s�got olyan szellemis�g testet �lt�s�nek vett�k, mely alapvet�en rombol�, �s nem �ri el az emberi szintet. V�lem�ny�ket sz�mtalan p�ld�val, elemz�ssel igyekeztek al�t�masztani. A zsid�s�g ilyen m�lys�g� meg�t�l�se a t�bbi fasiszta orsz�gban sz�ba sem ker�lt. A n�cizmus mindenk�ppen egy �ltal�nos rendez�elv szeretett volna lenni. J�val t�bb mint nemzeti fasizmus. Nyilv�nval�, hogy az egyh�zzal val� kapcsolat�t er�sen befoly�solta ez az ig�ny. Hitler len�zte a papokat spiritu�lis tudatlans�guk miatt, mindazon�ltal igyekezett �polni a j�viszonyt R�m�val. Konfliktusok persze ad�dtak, m�gsem besz�lhet�nk N�metorsz�gban az egyh�z olyan fok� �ld�z�s�r�l, mint a Szovjetuni�ban. Ha valakit len�ciznak, ez lehet korrekt megfogalmaz�s. Ezzel szemben valakit lefasiszt�zni, m�veletlens�g �s �rtelmetlen ostobas�g. * * * Kedves liber�l-bolsevista majmok! Ne keltsenek hiszt�ri�t unos-untalan ezzel a jelz�vel, mert �nmag�ban semmi kivetnival� nincs benne. Az �n�k felfog�sa alapj�n t�bbek k�z�tt a mi Pet�fi S�ndorunk „sz�ls�s�ges fasiszta” volt, hiszen im�dta n�p�nket, �s b�rkit megfojtott volna egy kan�l v�zben, ha ellen�nkre tesz. Szab� Endre Fasiszt�k vagyunk? Na sz�val mi is az a fasizmus? Tal�n az, hogy olyan vall�sunk van, ami a j� �s rossz felismer�s�re tan�t, s hozz�seg�t az igazi �h�tathoz? Esetleg csal�dunk megbecs�l�se, gyermekeink szeretete �s az, hogy j� nevel�st adva nekik igazi f�rfiakk�, n�kk� k�v�njuk �ket form�lni? - Fasizmus volna, ha feles�g�nk van, csal�di t�zhely�nk kir�lyn�jek�nt, aki h�za, bels�je mellett f�rj�vel �s gyermekeivel t�r�dik, nehogy ez ut�bbiak fiatalkor� b�n�z�kk�, k�b�t�szeresekk�, hivat�sos munkan�lk�liekk� vagy �ngyilkosjel�ltekk� v�ljanak? Avagy az volna, hogy elutas�tjuk azt a muzsik�t, amelyik �l, a diszk�kat �s t�rsait, b�n�z�sre hajt� felajz� hat�s�val, elt�lzott, m�rgez�ses m�ret� ADRENALIN t�ltermel�s�vel vagy a t�lhajtott fiziol�giai izgat�s �ltal kiv�ltott pathog�n endorphinok r�v�n? - Fasizmus volna-e a mindent megcs�f�t�, undor�t� pornogr�fia elutas�t�sa? Avagy az is, ha a nukle�ris technikai berendez�sek t�rolhatatlan �s semleges�thetetlen hullad�k anyaga ellen foglalunk �ll�st? Fasizmus vajon az is, ha elutas�tjuk a sz�rny� genetikus manipul�ci�kat? Avagy fasizmus volna, hogy azokat sz�hoz hagyjuk jutni, akiknek val�ban van valami mondanival�juk? Fasizmus volna tal�n, ha valaki tiltakozik a vil�g er�s�geinek elpuszt�t�sa ellen? Fasiszta b�n�z�s az is, ha elutas�tjuk sz�mtalan n�v�ny �s egy�b �l�l�ny v�gleges kiirt�s�t? Hogyan lehet fasizmus az, ha a paraszts�g felsz�mol�sa , �s az ebb�l fakad� szoci�lis elesetts�g elleni foglalkoztat�st, s ezzel megzavarjuk az aljas spekul�nsok �s megvesztegetett politikusok gal�d terveit, amikor a paraszts�g minden nemzetben a legfontosabb t�rsadalmi r�teget alkotja? - Mi�rt fasiszta az, aki visszautas�tja a rendszeres v�d�olt�sokat, amelyek lerombolj�k az ember term�szetadta v�d�rendszer�t, ugyanakkor el�id�zik a szervezet degener�ci�j�t, �gy a r�kot, a v�red�ny �s sz�vbetegs�geket, nem is sz�lva a szellemi k�pess�gek hanyatl�s�r�l? Hogyan lehet fasizmus az olyan �ll�spont, amely elutas�tja a vegyi anyagokat �s sz�mos gy�gyszert is, amelyek az emberis�get kromosz�m�ikban megk�ros�tj�k? Vagy fasiszt�k azok is, akik visszautas�tj�k Soros Gy�rgy "demokratikus" diktat�r�j�t, �s mindazokat, akiknek gigantikus m�ret� hatalmat biztos�t felhalmozott p�nz�k? - Fasiszta-e, aki elutas�tja a marxizmust (ak�rcsak a freudi pornogr�fi�kat), amely k�tsz�z milli� �ldozat csontv�z�val k�vezte ki "az emberis�g boldogul�s�nak f�nyes �tj�t"? Azt a rendszert, amely m�g napjainkban is tov�bb h�d�t Afrik�ban �s m�sutt, m�sz�rolva a n�peket �s fel�ldozva az �hhal�lnak? - Fasizmus-e az, amikor a maffia fel�nk kiny�jtott cs�pj�t elutas�tjuk? - Vagy amikor megtagadjuk az �lethez azoknak a jog�t, akik gyermekle�nyokat meger�szakolnak �s meg�lnek? - Fasiszta lenne az is, aki nem hajland� elismerni a homoszexualit�st �s a fi�gyermekek szexu�lis elcs�b�t�s�t? Fasizmusnak nevezhet�-e ha a felmos�rongyra eml�keztet�, a nemzetk�zi nagyt�k�nek felt�tel n�lk�l magukat al�vet� politikusoknak nemet mondunk? Azoknak, akik t�vol tartanak magukt�l minden szellemi �s erk�lcsi fegyelmezetts�get? - Ha fasizmusnak min�s�l annak az "egyenruh�nak" az elvet�se, amely a nemzetk�zi h�lyes�get f�mjelzi, vagyis a Levi- Straus Blue Jeanst, akkor h�t igenis fasiszta vagyok! M�ghozz� b�szk�n, �s ha kell, a b�r�s�g el�tt is megism�tlem! Roger Dommerque de Menosce filoz�fus, Madrid Ford�totta: Kov�ts P�ter