Nincs n�p, amely annyira k�ptelen lenne kivetk�zni �nmag�b�l, annyira fajt�j�hoz volna l�ncolva, m�gis a zsid�, ha magasabb �letk�r�lm�nyek k�z� jut, semmik�ppen sem akar t�bb� zsid� maradni. Nincs n�p, amely olyan vakbuzg� rajong�ssal k�vette volna t�teleit, m�gis �k terjesztett�k vagy k�tsz�z esztend� �ta a legt�bb hitetlens�get �s vall�stalans�got a vil�gon. Azt tartj�k magukr�l: n�lk�l�k ma nincs itt kult�ra, �k ma a k�tezer �ves kult�ra legf�bb terjeszt�i �s �sszetart�i, holott az a h�rom legnagyobb szellem, akit az utols� sz�zadokban a vil�gnak adtak: Marx, Freud, Einstein egy�bbel sem foglalkozott, minthogy a mi k�tezer �ves kereszt�ny kult�r�nk alapt�rv�nyeit kikezdte. Marx a l�zad�sok eg�sz sora ut�n a sztepp�k barbarizmus�t szabad�totta r� Eur�p�ra, Freud az �r�mtany�k erk�lcstan�t akarta �rr� tenni a k�tezer �v �ta kialakult erk�lcsi rendben, Einstein pedig m�g f�ld�nknek a vil�g�rben val� elhelyezked�se k�r�l is k�telyeket t�masztott. Egyetlen n�p sem hozott olyan rideg fajv�d� t�rv�nyeket, egyetlen k�z�ss�gben sem hoztak olyan szigor� kik�z�s�t� rendszab�lyokat az idegen v�r ellen, mint Ezr�s �s Nehemi�s pr�f�ta �ta �k, m�gis �k k�zd�ttek tal�n a t�rt�nelemben leghangosabban �s legt�bbet a t�bbi n�pek fajv�delmi rendszab�lyai ellen. Egyetlen n�p nem �h�tozott annyit versben �s pr�z�ban m�sf�lezer esztend� �ta az �lland� otthon, az el�rhetetlen haza ut�n, m�gis �k k�zdenek legt�bbet a hazafis�g ellen. Egyetlen n�p nem hirdetett annyi pacifizmust, nem k�zd�tt annyit a h�bor�k �s a katonai szellem ellen, mint �k. K�t esztend�vel a mostani vil�g�g�s kit�r�se el�tt �rta Freud egy vil�gszerte �nnepelt ny�lt lev�lv�lt�sban New-Yorkba Einsteinnek: Mi pacifist�k vagyunk, mert szervi okokb�l azoknak kell lenn�nk, k�nny� azt�n be�ll�totts�gunkat �rvekkel igazolnunk. T�l�retts�g�kn�l, testi, lelki ernyedts�g�kn�l fogva is pacifist�k voltak �k, m�gis a mi prolet�rdiktat�r�nk idej�n Pog�ny, B�hm, Landler voltak a leghangosabb kardcs�rtet�k, az orosz v�r�s hadsereg els� nap�leoni dikt�tora, Trockij-Bronstein, m�gis a t�rt�nelem legv�resebb h�bor�j�t �k z�d�tott�k r� a vil�gra, �s �k f�tenek most Moszkv�ban �s New-Yorkban is, hogy ez a v�r�z�n el ne m�ljon... Mi vagyunk-e az okai annak, hogy �tven-hatvan olyan napf�nyes �v ut�n �k rendezt�k a K�rolyi-forradalmat, Kun B�l��k �s Szamuellyi�k torz �s v�res farsangj�t? Minket illet-e a v�d, ha a komm�n buk�sa �s az ellenforradalom sem tudta kij�zan�tani �ket, hanem p�r �vvel ut�na t�zsd�n, sajt�ban, k�zgazdas�gi vil�gban sz�r�l-sz�ra ugyanott kezdt�k, ahol a K�rolyi-forradalom ut�n elhagyt�k? Mi vagyunk-e a meg nem �rt�k, ha �k, akik a nemzet szellemi ir�ny�t�s�t annyira a maguk feladat�nak tartott�k, a harmincas �vek elej�t�l kezdve sehogy sem akart�k meg�rteni, hogy a Trianonban megcsonk�tott magyars�g csak azokkal az eur�pai hatalmakkal t�rheti le a b�keszerz�d�sek bilincseit, amely hatalmakat ugyanezek a b�keszerz�d�sek s�jtottak? Mi vagyunk-e a meg nem �rt�k, ha �k nem j�ttek r� arra, hogy Felvid�k, Erd�ly �s B�cska egy r�sz�nek visszaszerz�se ut�n a magyars�g itt a keleti front m�g�tt nem �thet p�rtot az ellen a sz�vets�gese ellen, amelynek els�sorban k�sz�nheti e ter�letr�szek visszaszerz�s�t, �s nem foghat hozz� szellemi szabot�zsok, n�pfrontalakulatok megszervez�s�hez? Mindent, de mindent elk�vetett az utols� m�sf�l esztend�ben a hazai zsid�s�g, hogy itt l�trej�jj�n a tengelyhatalmak ellen az a bizonyos �t�dik hadoszlop, egy magyar partiz�nmozgalomr�l �br�ndozott, �s most csod�lkozik, ha a partiz�nt�mogat�k sors�ra jutott. . . . .