A 'rasszista' kett�s standard: hogyan �br�zolj�k a feh�reket b�n�snek �s gy�l�lk�d�nek az�rt, mert szeretik n�p�ket �s kult�r�jukat. Bizonyosan nincs olyan nemzet a f�ld�n, ahol a 'rasszizmus' sz� sz�rny�bb dolgot jelentene, mit az Egyes�lt �llamokban. M�s t�mad�sokkal �sszehasonl�tva ezt valahogy el�t�lend�bbnek tekintik. A sajt� �s a nyilv�noss�g �gy megszokta a gyilkoss�gok, nemi er�szak, rabl�s �s gy�jtogat�si t�rt�neteket, hogy eg�szen k�l�nleges b�nt�nyeket is v�llr�nd�t�ssal fogadnak, mint az amerikai �let elker�lhetetlen velej�r�j�t. "Rasszizmus"eset�n soha nem int�zik el v�llr�nd�t�ssal a dolgot. P�ld�ul, amikor egy feh�r Georgetowni joghallgat� azt mondta, hogy a fekete di�kok nem annyira k�pzettek mint a feh�rek, ez hatalmas nemzeti vit�t v�ltott ki a "rasszizmusr�l". A rasszizmus val�j�ban nemzeti szenved�ly. Az egyetemek tele vannak az att�l val� �v�sokt�l, �js�gok �s politikusok h�zz�k r� a vizes leped�t, az egyh�z ellene pr�dik�l, �ll�t�lag Amerika tele van vele, de mi a rasszizmus? A sz�t�rak nem seg�tenek sokat a sz� jelent�s�nek magyar�zat�n�l. �ltal�ban �gy defini�lj�k, hogy az az abban val� hit, hogy a saj�t faj magasabbrend� m�sokn�l, vagy az a hit, hogy a kult�ra �s viselked�s gy�kere a faj. Ha amerikaiak rasszizmusr�l besz�lnek, akkor sokkal t�bb mindenre gondolnak ilyenkor. De a sz�t�r ad egy �tletet ahhoz hogy meg�rts�k, mire gondolnak az amerikaiak. Egyfajta amerikai v�lem�ny korunk egy dogm�j�b�l ered, hogy minden sz�rmaz�si fa egyenl�. Szemben a nyilv�nval� ezzel ellent�tes t�nyekkel, minden fajt azonosan tehets�gesnek �s dolgosnak nyilv�n�tottak, �s aki ezt a dogm�t megk�rd�jelezi, azt nemcsak rossznak, de �rd�ginek nyilv�n�tj�k. Ennek a dogm�nak m�lys�gesen fontosak a k�vetkezm�nyei. Ha p�ld�ul a feket�k egyenl�ek a feh�rekkel minden t�ren, akkor mi�rt szeg�nyek, mi�rt hajlamosak b�n�z�sre �s z�ll�sre? Mivel a faji k�l�ns�gek minden elm�let�t t�rv�nyellenesnek nyilv�n�tott�k, a feket�k hib�inak egyetlen lehets�ges magyar�zata a feh�rek rasszizmusa. �s mivel a feket�k hat�rozottan szeg�nyek, b�n�z� hajlam�ak �s z�ll�ttek, Amerik�nak tele kell lennie azt �that� rasszizmussal. Semmi m�s nem tarthatn� �ket ilyen nyomor�s�gos �llapotban. Minden nyilv�nos vita a fajr�l ebbe a merev logik�ba van er�ltetve. A feket�k hib�inak b�rmif�le m�s magyar�zata, mint a feh�rek gonoszs�ga azzal fenyeget, hogy a faji k�l�ns�gek tiltott ter�let�re t�ved�nk. �gy ha ma a feh�rek sz�v�ben nincs is olyan k�v�ns�g, hogy elnyomj�k a feket�ket, a tegnapi feh�rek elnyomt�k �ket. Ha a feh�rek nem tudatosan nyomj�k el a feket�ket, akkor tudat alatt teszik azt. Ha nem tudnak rasszista egy�neket azonos�tani, akkor a t�rsadalom int�zm�nyei rasszist�k. Vagy, mivel a feket�k milli�i olyan nyilv�nval�an lecs�szottak Amerik�ban, egyszer�en feh�rek milli�inak kell lenni, akiket nem ismer�nk, �s akik �jjel-nappal azon szorgoskodnak, hogy a feket�ket nyomorban tarts�k. A faji egyenl�s�g dogm�ja nem engedi meg, hogy a feket�k olyan hib�ir�l besz�lj�nk, melyek valamilyen m�don nem a feh�rek miatt j�ttek l�tre. Ennek vil�gosak a logikai k�vetkezm�nyei. Mivel azt k�v�nj�k t�l�nk, hogy elhiggy�k, hogy a nem feh�rek hib�inak egyetlen oka a feh�rek rasszizmusa, ha egy nem feh�r szeg�ny, b�nt k�vet el, szoci�lis t�mogat�s�rt folyamodik vagy k�b�t�t szed, a feh�r t�rsadalmat m�g egyfajta rasszizmussal v�dolj�k. A nem feh�rek minden hib�ja vagy helytelen viselked�se bizony�tja, hogy a feh�r t�rsadalmat �thatja a gy�l�let �s bigotts�g. Pontosan addig, ameddig a nem feh�reknek nem siker�l ugyanarra a szintre ker�lni, mint a feh�reknek, a feh�rek defin�ci�szer�en akad�lyozz�k �s elnyomj�k �ket. a gondolkod�snak ez a k�telez� mint�ja furcsa eredm�nyekhez vezet. El�sz�r is, a rasszizmus olyan b�n, melyet majdnem kiz�r�lag feh�rek k�vetnek el. Val�ban, egy fekete k�pvisel� Chicag�b�l, Gus Savage, �s Detroit fekete polg�rmestere, Coleman Young, �gy �rveltek, hogy csak feh�rek lehetnek rasszist�k. Hasonl�k�ppen 1987-ben egy sz�neseket t�mogat� akci� aktivist�ja kiadott egy bros�r�t, melyben elmagyar�zta, hogy minden feh�r rasszista �s csak feh�rek lehetnek rasszist�k. Hogyan m�sk�pp lehetne a feket�k neh�zs�geit elmagyar�zni an�lk�l, hogy utaln�nk a faji egyenl�tlens�g lehet�s�g�re? Noha n�h�ny fekete �s liber�lis feh�r elismeri, hogy lehet, hogy egy nem feh�r rasszista, de kiv�tel n�lk�l hozz�teszik, hogy a nem-feh�reket �nv�delemre k�nyszer�tette a t�bb �vsz�zados feh�r elnyom�s. Ami nem feh�r rasszizmusnak t�nik, az �rthet� �s megbocs�that�, �s alig �rdemli meg a rasszizmus nevet. �gy az, hogy egy cselekedet rasszizmus-e vagy nem, f�gg az elk�vet� faj�t�l. Amit biztosan rasszizmusnak nevezn�nek, ha feh�rek k�vetik el, norm�lisnak tekintik, ha b�rmely m�s faj tagja teszi ugyanazt. Ennek az ellenkez�je is igaz. Erre a kett�s standardra annyi p�lda van, hogy szinte unalmas emlegetni �ket: ha egy feh�r ember meg�l egy feket�t �s a nigger sz�t haszn�lja ek�zben, akkor ez hatalmas m�diazsivajt id�z el� �s a nemzet k�z�sen veri a mell�t; ha a fekete Jahve kultusz h�vei feh�reket �lnek meg, a m�dia hallgat (l�sd AR 1991 m�rciusa). Egyetemi koll�giumokban tilos negat�v szavakat haszn�lni nem feh�rekre, de a feh�rekr�l val� tr�g�r besz�det figyelembe sem veszik. V�laszt�s idej�n ha a feh�rek 60%-a a feh�r jel�ltre szavaz �s a feket�k 95%-a a fekete ellenf�lre, akkor a feh�reket v�dolj�k faji �sszetart�ssal. 10 "t�rt�nelmileg fekete" egyetem van, melyek alapvet� fekete volt�t meg kell tartani a v�ltozatoss�g �rdek�ben, de minden t�rt�nelmileg feh�r egyetemet keverni kell a f... ugyanannak a dolognak a nev�ben. Ha ellen�lln�nk, az rasszizmus lenne. A "fekete b�szkes�gre" azt mondj�k, hogy csod�latos �s tiszteletre m�lt� dolog, de a feh�r b�szkes�g minden form�j�ra azt mondj�k, hogy az gy�l�let. Teljesen term�szetes, hogy a harmadik vil�gb�l j�v� bev�ndorl�k saj�t nyelv�k�n j�rnak iskol�ba vagy szerzik meg a g�pkocsivezet�i jogos�tv�nyt, �s ha egy sz�letett amerikai arra k�ri �ket, hogy tanuljanak meg angolul, az rasszista. Otromba feh�rellenes akci�k sz�neseket t�mogat� akci�k form�j�ban ma t�rv�nyesek. Minden feh�reket b�rmilyen t�volr�l is t�mogat� akci� megvetend� rasszizmus. Az orsz�gban minden�tt megtal�lhat� fekete, spanyol �s �zsiai klubok �s p�rtok a faji szolidarit�s nagyszer� p�ld�i, de egy csak feh�reknek nyitott klub alapvet�en rasszista. Az alap�tv�ny a sz�nesek halad�s�ra (NAACP) ny�ltan hirdet a feket�k el�nyei�rt �s ez elismert "emberi jogi" szervezet. A feh�rek halad�s�ra alapult szervezet (NAAWP) csak a fajok egyenl� elb�r�l�s��rt sz�l, �s b�n�sen rasszist�nak mondj�k. N�h�ny egyetemen tiltakoz� di�kok di�kszervezeteket alap�tottak feh�reknek, hasonl�an a feket�k, spanyolok, stb. szervezeteihez, �s mindet rasszist�nak b�lyegezt�k. Ma a kisebbs�gben lev� feh�r gimnazist�k a San Franciscoi Lowell f�iskol�n klubot akartak nyitni csak feh�reknek. Sz�rny�lk�dve utas�tott�k vissza k�r�s�ket. Val�j�ban ma Amerik�ban egy olyan klubot is, mely ugyan nem z�r ki m�st, de csak feh�r tagjai vannak, m�r rasszist�nak b�lyegeznek. Ma az egyik legkedveltebb jelszava az amerikai rasszizmus aszimmetrikus min�s�gnek a "sokf�les�g �nnepl�se". N�h�ny embernek kezd derengeni, hogy a "sokf�les�g" mindig a feh�rek rov�s�ra j�n l�tre (n�ha a f�rfiak�ra), �s soha nem a t�bbiek rov�s�ra. Senki nem javasolja, hogy a Howard egyetemet tegy�k sokf�l�bb� azzal, hogy feh�reket, spanyolokat �s �zsiaiakat vesz f�l. Senki nem javasolja, hogy a San Jose (CA) -i nemzeti spanyol egyetemnek el�ny�re szolg�lna a nemspanyolok f�lv�tele. Senki nem �ll�tja, hogy az NAACP fekete kongresszusi p�rtja vagy a mexik�i amerikaiak jogv�delmi egyes�lete szenvedne a sokf�les�g hi�ny�t�l. Sz�mukra valahogy teljesen jogos a homogenit�s mutogat�sa. De minden feh�r csoport, legyen az v�llalat, v�ros, iskola, klub vagy lak�ter�letr�l azt �ll�tj�k, hogy t�nkremegy a sokf�les�g hi�nya miatt, �s ezt a lehet� leggyorsabban meg kell oldani. Csak ha a feh�rek kisebbs�gg� lesznek, akkor lesz el�g sokf�les�g. Mondjuk meg ny�ltan: a sokf�les�g kimutat�sa vagy felkarol�sa, amire olyan sokszor k�rnek minket, nem m�s, mint a feh�rek t�ls�ly�nak helytelen�t�se. Val�j�ban az eg�sz nemzet szenved �ll�t�lag a feh�rek t�ls�ly�t�l. Mostani bev�ndorl�si elj�r�saink �gy m�k�dnek, hogy az �vi 800 ezer leg�lis bev�ndorl� kb. 90%-a nem feh�r. Az �vente t�rv�nytelen�l bev�ndorl� p�r milli� bev�ndorl� szinte kiv�tel n�lk�l sz�nes. Rasszizmus lenne, ha nem �rvenden�nk a sokf�les�ghez val� ilyen hozz�j�rul�shoz. Term�szetesen csak a feh�r n�peket h�vj�k f�l az ilyenf�le sokf�les�g gyakorl�s�ra. Majdnem b�n�s dolog azt k�pzelni, hogy b�rmely m�s faj� n�p elt�rne ilyen otromba kifoszt�st. Mi lenne, ha az Egyes�lt �llamok �nten� legszeg�nyebb, legtanulatlanabb lakoss�g�t a mexik�i hat�ron t�lra? Vajon b�rki azt gondoln�, hogy Mexik� "kultur�lisan meggazdagodik" ez�ltal? Mi lenne, ha Chihuahua �llamban szeg�ny feh�rek ker�ln�nek t�bbs�gbe, akik azt k�vetelik, hogy az iskol�kban angolul tan�tsanak, akik ragaszkodn�nak j�lius 4-�nek meg�nnepl�s�hez, akik v�laszt�jogra tartan�nak ig�nyt, ha nem is �llampolg�rok, akik faji t�mogat�s�rt l�rm�zn�nak a munkahelyeken �s az iskol�kban? Vajon Mexik�, vagy b�rmelyik m�s nemfeh�r orsz�g elt�rn�-e az ilyen kultur�lis �s n�pess�gi puszt�t�st? Term�szetesen nem. De a feh�r amerikaiakt�l azt v�rj�k el, hogy a spanyol �s �zsiai bev�ndorl�k hord�it gazdag kultur�lis aj�nd�knak tekints�k. Azt v�rj�k t�l�k, hogy �nnepelj�k befoly�suk cs�kken�s�t, sz�muk cs�kken�s�t, saj�t kifoszt�sukat, mert k�l�nben rem�nytelen�l rasszist�k lenn�nek. Az amerikai rasszizmusnak m�g egy �rdekes aszimmetri�ja van. Ha nemfeh�rek haladnak el�re faji szinten, senki sem v�dolja �ket azzal, hogy gy�l�lik a m�s csoportokat. A fekete�k bel�phetnek "emberi jogi" csoportokba, �s spanyolok lehetnek faji aktivist�k an�lk�l, hogy f�lni�k kellene a bigott vagy gy�l�lk�d� jelz�kt�l. Ny�ltan agit�lhatnak fajuk �rdek�ben, amely el�ny�ket csak a feh�rek h�tr�ny�ra szerezhetnek meg. K�vetelhetnek b�rmif�le el�ny�ket an�lk�l, hogy b�rki is "feh�rellenesnek" nevezn� �ket. A feh�rek m�sfel�l ha ki merik mondani ellen�rz�s�ket a nemfeh�reket t�mogat� akci�kkal szemben, akkor gy�l�lk�d�knek nevezik �ket. Ha ellenkeznek b�rmely olyan faji gyakorlattal, amely nyilv�nval�an el��t�lettel b�r vel�k szemben, rasszist�nak nevezik �ket. Ha azt mern�k mondani, hogy val�ban saj�t fajuk t�rsas�g�t el�nyben r�szes�tik, �s egyed�l akarnak maradni eur�pai eredet� t�rsaik k�z�tt, akkor �ket jav�thatatlanul gonosznak �s gy�l�lk�d�nek nevezik. Itt van a v�gs� megd�bbent� logik�tlans�g az amerikai faji viszonyokban. Minden nem feh�rnek szabad saj�t faj�t el�nyben r�szes�teni, magukat �rdekcsoportnak tekinteni, akiknek �rdeke elt�r a t�bbiek�t�l, �s ny�ltan dolgozni csoportja �rdekei�rt. Ezek egyike sem rasszizmus. Ugyanekkor a feh�reknek a nemfeh�rek faji �rdekei�rt kell harcolni. F�l kell �ldozniuk saj�t j�v�j�ket a sokf�les�g olt�r�n, �s egy�ttm�k�dni saj�t kifoszt�sukban. Nekik javasolniuk kell az eur�pai emberek �s kult�r�k megsz�n�s�t idegen n�pek �s kult�r�k jav�ra. A legegyszer�bben kifejezve, a feh�reknek �r�mmel ki kell v�gezni saj�t t�rsadalmukat, faji �s kultur�lis �ngyilkoss�got kell elk�vetni�k. Ennek elutas�t�sa rasszizmus lenne. Az Egyes�lt �llamok eg�sz nemfeh�r ir�ny�t�sa t�k�letesen eg�szs�ges �s term�szetes. Semmi sem lehetne ann�l term�szetesebb, mint szeretni a saj�t n�pet �s azt rem�lni, hogy az vir�gozzon. A f�l�p szigetieket �s az el salvadoriakat biztosan meglepi, hogy ha beteszik l�bukat az Egyes�lt �llamokba, jogosultak lesznek t�mogat�sra az ott sz�letettekkel szemben, de szidhatjuk-e �ket, ha ezt elfogadj�k? Ha egy valaha nagy nemzet valaha nagy n�p�t arra fogj�k, hogy �npuszt�t�v� v�ljon �s adja �t orsz�g�t �s hatalm�t b�rkinek, aki arra ig�nyt tart, mi�rt panaszkodn�nak emiatt mexik�iak vagy kambodzsaiak? Nem, az Egyes�lt �llamok feh�r ir�ny�t�sa term�szetellenes, eg�szs�gtelen �s t�rt�nelmileg p�lda n�lk�li. A feh�reket meggy�zt�k arr�l, hogy az is rasszista, ha ellentmondanak kifoszt�suknak, �s az m�g sokkal ink�bb, ha a maguk �rdek�ben dolgoznak. A t�rt�nelemben egy t�bbs�gi csoport m�g soha nem nyitotta ki kapuit idegeneknek, �s �nt�tte gazdags�g�t idegenek �l�be. M�g soha nem tettek egy n�pet annyira bolondd�, hogy azt higgye, hogy er�nyes vagy nemes eredete f�lad�sa �s m�sokra ruh�zza t�rt�nelmi hely�t. Amerika minden faja k�z�l csak a feh�reket csapt�k be azzal, hogy a saj�t fajra val� gondol�s rasszizmus. Csak a feh�reknek magyar�zt�k be, hogy a saj�t n�p szeretete m�sok "gy�l�l�se". Minden eg�szs�ges n�p saj�t faj�nak t�rsas�g�t szereti �s ennek semmi k�ze a gy�l�lethez. Mindenki jobban szereti saj�t csal�dj�t, mint a szomsz�d�t, de ez nem jelenti, hogy gy�l�li szomsz�dait. Faji csal�djukat szeret� feh�reknek nem kell gy�l�lni�k a nemfeh�reket. Csak arra v�gynak, hogy megmaradjanak maguk k�z�tt �s �polhass�k faji �s kultur�lis �r�ks�g�ket. Amit a feh�rekt�l k�vetelnek Amerik�ban, ez�rt teljesen term�szetellenes. Azt k�v�nj�k t�l�k, hogy �ldozz�k f�l magukat m�s fajok �rdek�ben �s ne vegy�k saj�t �rdekeiket figyelembe. Ez olyan, mintha valakit arra k�rn�nek, hogy hagyja el saj�t gyerekeit �s szeresse a szomsz�d gyerekeit, mert m�sk�l�nben "rasszista" lenne. Mi h�t a "rasszizmus"? L�nyegesen t�bb, mint amit a sz�t�rak mondanak r�la. A feh�rek b�rmely ellenvet�se a nemfeh�rek el�nyeivel szemben saj�t orsz�gukban. Rasszizmusnak nevezik, ha a feh�rek szeretik saj�t fajukat �s kult�r�jukat. Rasszizmus a feh�rek ellen�ll�sa az ellen, hogy kisebbs�gg� v�ljanak. Rasszizmus, ha nem akarj�k, hogy kiszor�ts�k �ket. R�viden, minden norm�lis k�v�ns�ga b�rmely n�phez tartoz� embernek, mi�ta a nemzet fogalom el�sz�r jelent meg a t�rt�nelemben - de csak akkor, ha ezek a k�v�ns�gok feh�rekt�l j�nnek. A "Mi a rasszizmus"-t el�sz�r az American Renaissance-ban jelent meg, 2. �vfolyam, 8. sz�m, P.O. Box 527, Oakton, VA 22124, Egy p�ld�ny �ra 2$. Jared Taylor, ennek a cikknek az �r�ja Thomas Jackson n�v alatt, a "J�sz�nd�kkal van k�vezve - a faji viszonyok hib�ja Amerik�ban" c. k�nyv szerz�je.