Míg tavaly hatszáz, addig idén közel ezer feketeruhás, bakancsos, nagyrészt csuklyába, sálak mögé rejtett arcú hungarista gyűlt össze szombat délután a Hősök terén. A Vér és Becsület Kulturális Egyesület tagjai a kitörés napjának hatvanadik évfordulójára emlékeztek. A rendezvényt annak ellenére lehetett megtartani, hogy az egyesületet a Fővárosi Bíróság tavaly december elején első fokon, nem jogerősen feloszlatta. Az 1997-ben először megrendezett felvonulás célja a várvédők eszmeiségének és szellemiségének életben tartása volt. Ez a megemlékezés, mely a katonai erények halhatatlanságát és a hősök örök dicsőségét hirdette, a Becsület napja néven vált országosan ismertté.
A gondola kérdésére Domokos Endre János, a szervezet ügyvivője elmondta: a megemlékezésre a megszállt területek mellett Németországból és Csehországból is érkeztek szimpatizánsok.
„Hatvan évvel a vörös uralom kezdete után azért gyűltünk össze, hogy Budapest védőire emlékezzünk” – hangoztatta Illés Zsolt a Vér és Becsület Kulturális Egyesület tagja, aki szerint a magyar honvédek becsületükhöz híven küzdöttek, az utókornak dicső példát adva. Hittel töltenek el bennünket, és ez a hit reményt ad nekünk egy szebb jövőért és egy új világért – tette hozzá.
Ismét fenyeget a veszély
A megemlékezésen a Nemzeti Demokrata Párt berlini vezetője is felszólalt. „Számunkra, akik itt élünk a jelenkorban, a halott hősök hozzák a fényt, és velük egy régi hang jut el hozzánk, egy fémes, figyelmeztető hang – közölte, hozzátéve: ebben a hangban van mindaz, ami múltunkat jelenti. A német politikus szerint figyelmeztetően tekint ránk halottaink milliós serege, akik életüket adták népeink fennmaradásáért és országunk védelméért.
Hozzátette: A Kaukázustól Finnországig húzódik az európai arcvonal határa, melyen közös kultúránk képviselői csendben őrködnek, ahogy tették akkor is, mikor a bolsevik páncélosok törtek az Atlanti-óceán felé. A veszély ismét oly fenyegető, hogy a hívásnak senki nem mondhat ellen, mert ma újra népeink megmaradásáról és a nemzeti önazonosság megtartásáról van szó.
„A bankok és konszernek uniójának célja a fajok és kultúrák összekeverése, mely egy fontos lépés a világhatalom felé” – állította a berlini felszólaló, aki szerint a folyamat következménye népi örökségünk megsemmisítése lesz. Mi, a nemzetek Európáját akarjuk, a népek szabadságát, és nem az egyén korlátlan szabadságát. Nemzetiek akarunk lenni, mint amilyenek őseink voltak – fűzte hozzá.
Mint mondta, vissza kell térni múltunkhoz, történelmünkhöz és egyszerű értékeinkhez, és ha ismét jön az ár, gátjaink már készen állnak – figyelmeztetett.
Sorstalanok irányítják a világot
Tyirittyán Zsolt a Vér és Becsület alapító tagja a hatvan évvel ezelőtt történteket elevenítette fel. 1945. február 11-én a bolsevistáktól körülvett főváros védői 52 napos heroikus küzdelem után a kitörést választva, áttörték az ellenséges ostromgyűrűt. Ezzel, a becstelen önfeladást megtagadó, a hősiesség útjára lépő harcosok erkölcsileg legyűrték a többszörös túlerőben lévő vörös hordát – szögezte le.
Tyirittyán szerint Budapest ebben a küzdelemben Európa végvárának a szerepét töltötte be, hiszen a magyar honvédség és a német Wermacht kitartó küzdelmének köszönhetően sikerült feltartóztatni a kontinenst bolsevizálni akaró Sztálin mocsok hordáját. „Ezt az időveszteséget már képtelen volt behozni a szovjet hadvezetés, így vált ez az ütközet nemcsak a II. világháború legszebb eposzává, de a legnagyszerűbb Zrinyi Miklós szigetvári hős kitörésével egyenrangúvá is egyben.
„Hogy ezek a hősök nehogy példaértékűek legyenek, a világot uraló hatalmi elit képviselői minden eszközzel irtani és üldözni akarják követőiket” – fogalmazott a felszólaló, aki szerint a vezető elit számára az elfogadott norma, az agymosott, öntudatlan, identitás nélküli és mindent értéket tagadó társadalom. A fajták keverésével segítik elő a nemzetek megsemmisítését – figyelmeztetett, majd hozzátette: ezt a jelenséget nevezik globalizációnak, és alkotóelemei a kommunizmus, illetve a kapitalizmus meghatározó tételei egybemosva.
„A globalizáció képviselőinek etnikai hátterét nem szándékozom ismertetni, nevezzük őket sorstalanoknak, hiszen magunknak adták ezt a nevet” – jegyezte meg.
Tyirittyán Zsolt beszédében végül arra emlékeztetett: a szovjet csapatok Budapest elfoglalása után háromnapos szabad rablást engedélyeztek magunknak, asszonyok ezreit becstelenítették meg, és férfiak tízezreit szállították munkatáborokba. A kommunizmus diktatúráiban világszerte 110 millió embert gyilkoltak le, hazánkban a nemzeti értelmiséget rögtön kiirtották. Mindenkit üldöztek, vagy kitaszították a társadalomból, aki nem tudta magáévá tenni a dialektikus materializmus gyakorlatát.
Ki a kirekesztő?
„A december 5-i népszámlálás kimutatta, hogy ma Magyarországon másfélmillió magyar él” – emlékeztetett Domokos Endre János, a szervezet ügyvivője, aki hozzátette: azt mondják, kirekesztők vagyunk, mert olyan csoportokat, amelyek nem akarnak, és nem tudnak a nemzethez tartozni, nem tekintjük a magyar nemzet részének. Vajon minek nevezhetjük azokat, akik arra buzdították a magyarok többségét, hogy hárommillió testvérünket megtagadják? Ők akkor kicsodák? – tette fel a kérdést.
„Nem gondoltuk, hogy ilyen mélyre süllyedtünk, hogy a magyar nemzet ennyire megosztott, ennyire lebutított és ennyire befolyásolható, hogy saját fajtáját megtagadja, miközben magyarul alig makogó négerek, kínaiak minden gond nélkül állampolgárságot kaphatnak” – figyelmeztetett Domokos, aki a magyar állam függetlenségét is megkérdőjelezte beszédében.
A beszédek után a Vér és Becsület, valamint a Lelkiismeret '88 csoport és a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviselői is megkoszorúzták az ismeretlen katona fejfáját.
AJÁNLOM AZ OLDALT
